A vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelv (CSRD) nem csak az eddigieknél részletesebb beszámolási követelményeket jelent, hanem iránytűként is szolgál az üzleti modellek fenntarthatóság irányába történő átalakításához, és akár jelentősen beavatkozhat a szervezeti struktúrába. Követelményeket támaszt az érintett vállalatok irányítási rendszereivel, valamint az ESG-folyamatok irányításával és a KPI-okkal szemben.
Számos, a CSRD-szerinti jelentéstételre kötelezett vállalat szembesül azzal a kihívással, hogy a követelményeknek való megfelelés érdekében át kell alakítaniuk, szükség szerint bővíteniük kell szabályozásaikat, és amennyiben van, irányítási rendszereiket, pl. az ISO 14001 vagy EMAS szerinti környezetirányítási rendszerüket, új eljárások bevezetésével, illetve a közös területeket érintő eljárások integrálásával. 2024 februártól az ISO irányítási rendszerszabványok erőteljesebb fellépéssel igazodnak a zöld átállást szorgalmazó törekvésekhez: az éghajlatváltozás és az azzal kapcsolatos negatív hatások kezelése hangsúlyosabban jelenik meg az ISO 9001, 14001, 45001, 50001 szabványok két témakörében:
4.1. A szervezet és környezetének megértése,
4.2. Az érdekelt felek szükségleteinek és elvárásainak megértése.
A vállalat életében ez azt jelenti, hogy a soron következő felügyeleti vagy tanúsító auditra meg kell vizsgálnia, hogyan tudja beépíteni a szabványelemek közé a klímaváltozás hatásait.
Tehát:
- a szervezet környezetének vizsgálatakor azonosítani kell a klímaváltozással kapcsolatos szempontokat, körülményeket, jogszabályokat
- az érdekelt felek elvárásainak azonosításakor az éghajlatváltozással kapcsolatos területeket meg kell vizsgálni.
A fenti felülvizsgálatok pedig jelentős kockázat esetén célokat, feladatokat generálhatnak. Mivel a szabványok nem új kiadással jelennek meg, ezért egy vállalat auditját követően nem kell új tanúsítványt kiállítani.
Cikkünkben részletesebben megmutatjuk, hogy vállalata miként teremthet hozzáadott értéket a CSRD-nak való megfelelési folyamatból, és hogyan bővítheti ki hatékonyan a meglévő irányítási rendszereit az új fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségek keretein belül.
Háttérinformációk: Miért a CSRD és a KIR?
Ahhoz, hogy kihasználhassa a környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és a CSRD közötti szinergiákat, fontos, hogy először is megértse mindkettő célját. Az ISO 14001 szabványnak vagy az EMAS rendeletnek megfelelő környezetirányitási rendszer segít egy szervezetnek javítani környezeti teljesítményét és csökkenteni a negatív hatásokat, illetve megteremti az alapot a környezetvédelmi célok kitűzéséhez, valamint a környezetvédelmi területre vonatkozó jogi követelmények megfelelő intézkedésekkel történő teljesítéséhez.
Az ESRS-szabványok a fenntarthatósággal kapcsolatos információkra vonatkozó uniós jelentéstételi szabványok, amelyek új szintre emelik a fenntarthatósági jelentéstételt. Tudjon meg többet az ESRS-ről!
A CSRD egy uniós irányelv, amely a vállalatok és fenntarthatósági teljesítményük átláthatóságát, átalakítását és összehasonlíthatóságát szolgálja. Emellett új mércét állít fel a fenntarthatósági jelentéstétel számára. A kettős lényegességi elemzés eredménye rámutat, hogy a vállalatnak milyen témákkal kell részletesen foglalkoznia: a CSRD-nak való megfelelés érdekében a vállalat meghatározza a fenntarthatósági stratégiája fő pillérjeit és jelentése egyedi fókusztémáit.
Átfedések: Környezetirányítás az ISO 14001, az EMAS és a CSRD kritériumai szerint
A CSRD-elvárások számos ponton átfedésben vannak az ISO 14001 környezetközpontú irányítási rendszerre vonatkozó követelményekkel. Ez látható például az ESRS 2 szerinti új jelentéstételi struktúra és az ISO 14001 követelményeinek összehasonlításával, amelyet az alábbiakban az ESRS E1 Éghajlatváltozás sztenderd példáján keresztül mutatunk be.
Az átfedések azt mutatják, hogy az ISO 14001 vagy az EMAS szerinti környezetvédelmi irányítási rendszer ideális alapja lehet a CSRD ESG-követelményeinek teljesítéséhez, bár nem előfeltétele annak. A környezetközpontú irányítási rendszer lefedi a CSRD jelentős részét, így elkerülhető a párhuzamos rendszerek felállítása.
Például egyes környezetvédelmi ESRS-adatpontokat lefedhet egy már meglévő, az ISO 14001 szabványnak megfelelő KPI. Általában a vállalat rendszerének részeként egy intézkedési csomag / akcióterv is kidolgozásra kerül, amelyet be lehet építeni a CSRD-megfelelés ütemtervébe. A meglévő vállalatirányítási struktúrák is megfelelő kiindulópontként szolgálnak a CSRD által elvárt vállalatirányítási kötelezettségek teljesítéséhez.
3 lépés: Hogyan használjuk a KIR-t a CSRD végrehajtásához?
Belső elkötelezettség
A CSRD végrehajtásához elengedhetetlen feltétel a vállalati kultúra, a vállalatvezetés elkötelezettsége a környezetvédelem és fenntarthatóság iránt. A KIR-rel, a CSRD-val, és fenntarthatósággal kapcsolatos feladatok gyakran különböző területeken jelennek meg a vállalati struktúrában, ezért az első fontos lépés az osztályok/területek közötti együttműködés kezdeményezése, megteremtése.
GAP analízis
A felelős személyeknek ezután fel kell tenniük a kérdést, hogy a CSRD mely követelményei vonatkoznak a vállalatra. A közös hiányelemzés megmutatja, hogy a meglévő környezetvédelmi irányítási rendszer mely szempontoknak felel meg, és hol vannak hiányosságok.
Ütemterv
A hiányosságok megszüntetése érdekében megfelelő intézkedéseket és mérföldköveket tartalmazó ütemterv készül. Ez szisztematikusan bővíti a vállalkozása környezetirányítási rendszerének meglévő ellenőrzési területeit, struktúráit a CSRD-nak való megfeleléshez vezető úton.
A KIR és a CSRD-kötelezettségek összehangolásának 5 előnye
A KIR és a CSRD ütemtervének összevonása számos szinergiát és előnyt eredményez.
- A fenntarthatóság, a környezetvédelem és az energiagazdálkodás összehangolása azt jelenti, hogy a követelmények teljes portfóliója hatékonyan teljesíthető.
- A környezetirányítás fokozatosan a CSRD-nak való megfelelés eszközévé válik. Az új jelentéstételi kötelezettség követelményei ennek megfelelően rögzíthetők a folyamatokban.
- Az egységes irányítási struktúrák és a közös dokumentáció megkönnyíti a vállalatirányítást.
- A két témakör eszközei és módszerei összehangolhatók és egymással együtt használhatók, például: a CSRD kettős lényegességi elemzés is kitér a KIR-ben használatos szervezet és környezetének elemzésére, valamint a vállalat érdekelt feleire és elvárásaikra.
- Az adatgyűjtési és jelentéstételi struktúrák egységesítése mindkét követelményterületre vonatkozóan csökkenti a komplexitást és biztosítja a hatékonyságot.
Következtetés CSRD és KIR: Mit tanácsolunk a vállalatoknak?
Ha már rendelkezik környezetközpontú irányítási rendszerrel
Használja a meglévő irányítási rendszereit, struktúráit és folyamatait a CSRD-nak való sikeres megfeleléshez és eljárási szempontból történő kezeléséhez. Ezek szilárd alapot képeznek az ESRS-megfeleléshez. A kettős lényegességi elemzés elvégzésébe vonja be az illetékes területeket és a környezetvédelmi vezetést.
Ha még nem rendelkezik környezetközpontú irányítási rendszerrel
Azoknak a vállalatoknak, amelyek még nem rendelkeznek környezetközpontú irányítási rendszerrel, azt tanácsoljuk, hogy a CSRD-nak való megfelelés részeként alakítsanak ki egy KIR szemléletű vállalatirányítási folyamatot. Amennyiben a vállalat célul tűzi ki a környezeti teljesítmény folyamatos javítását, a gyakorlatban ezt a fejlődést leginkább a KIR működtetésével érheti el. Abban az esetben, ha a vállalat a kiépített KIR vagy EMAS rendszereket tanúsíttatja/hitelesítteti, az nemcsak a fenntarthatósági jelentésben, hanem a beszállítói értékelések során is előnyöket jelent.
